Faringo

68. Június 9.  

Nero császár öngyilkosságot követett el.

Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus (Antium, 37. december 15. – 68. június 9.) a Julius–Claudius-dinasztia utolsó római császára (uralkodott 54. október 13-tól haláláig), Claudius mostohafia, Caligula unokaöccse, és Agrippina gyermeke volt.

Zsarnoki tettei és hírhedt művészi ambíciói révén Nero a legismertebb ókori uralkodók egyike.

Apját Tiberius császár idején gyilkossággal, csalással és vérfertőzéssel vádolták, de megmenekült és vízkórságban halt meg, amikor fia hároméves volt. Anyját, Agrippinát uralkodásának vége felé Claudius császár vette feleségül, egyben örökbe fogadta Nérót, aki így a trón örököse lett. A megnyerő külsejű és a leggondosabb nevelésben részesült Nero tizenhét éves korában öltötte fel a bíborpalástot, miután anyja méreggel eltette az útból az idős Claudiust.

Néró helyett kezdetben anyja és nevelője, Seneca kormányzott, s a birodalom népeire nyugalom köszöntött. A császár azonban gyorsan összekülönbözött hataloméhes anyjával, s amikor ez mostohatestvérét, Britannicust kezdte pártfogolni, vetélytársát megölette, anyját száműzte. Viszonyt kezdett a szép, de romlott Lucia Poppaeával, akinek felbujtására meggyilkoltatta édesanyját, s e pillanattól fékezhetetlen kényúr lett belőle. Feleségét megmérgeztette, a terhes Poppaeát egy veszekedés során hasba rúgta, s az gyermekével együtt meghalt.

A kiürült kincstár feltöltése érdekében felségsértési pereket indított a gazdag polgárok ellen, akiknek vagyonát elkoboztatta. A köznép mégis bálványozta: cirkuszi játékokat, kocsiversenyeket rendezett, amelyeken rendszeresen ő maga is fellépett énekesként és hajtóként.

64-ben Róma kigyulladt és hat nap alatt leégett, a szóbeszéd szerint a várost Néró gyújtatta fel, mert a lángokból akart ihletet meríteni Trója pusztulásáról szóló költeményéhez. Néró bűnbaknak a keresztényeket tette meg, akiket válogatott kegyetlenséggel, ezerszámra végeztek ki, ekkor halt meg Szent Péter és Pál is.

Az ellene szervezett összeesküvések miatt elhatározta, hogy kiirtja a római arisztokráciát, rémuralmának még nevelője, Seneca is áldozatul esett (bár ő maga választhatta meg halálnemét). A görögrajongó uralkodó ezután Hellászba ment, ahol elindult az olimpián és minden számban (egyebek között az ő tiszteletére versenybe iktatott dal- és tragédiaversenyen is) győzött. A birodalom recsegett-ropogott, felkelés tört ki Judeában és Galliában, ám az ő legnagyobb gondja mégis művészetének csiszolgatása volt. Amikor Hispánia helytartója, Galba császárrá kiáltotta ki magát és fegyverrel indult Róma ellen, a szenátus Nérót a haza ellenségének nyilvánította.

A magára hagyott császár 68. június 9-én egy szabadosa kardjába dőlt, vele halt ki a Julius-Claudius ház, amely az első öt császárt adta a római birodalomnak.

A világtörténelemben kevés uralkodónak volt "rosszabb sajtója", s bár voltak nála őrültebb és kegyetlenebb zsarnokok is, neve egyet jelent a gonoszsággal és az erkölcstelenséggel. Alakja számos művészt ihletett meg, számos dráma, vers, regény, opera, film foglalkozik uralmával, a napjainkban Róma felgyújtására utalva kapta a legelterjedtebb számítógépes lemezíró (égető) program a Nero nevet.

És legyen itt a végén egy utalás arra, hogy tudjuk azt, hogy ennek a kegyetlen mocsoknak sajnos még ma is vannak utódai, követői,
és itt élnek közöttünk! 

Nekik küldöm ezt a dalt! 

TOR NERO...