HTML

A pontos idő !

Zenehallgatás

Rólad szól...

IP

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30


fő látogató online
Online Casino

2008.04.25. 22:58 Faringo

Csányi Sándor a célkeresztben

Amatőr próbálkozás vagy politikai hátterű összeesküvés áll minden idők legnagyobb hazai zsarolási kísérletének hátterében? - egyelőre sok a homály a Csányi Sándorral szembeni nyomásgyakorlás ügyében.


Ma már a sokak által Magyarország egyik legbefolyásosabb emberének mondott Csányi Sándor bankár környezetében is akadnak, akik úgy tartják: az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója nem biztos benne, hogy jól döntött, amikor 2001-ben cégcsoportjához igazolta Simicska Lajost, a Fidesz egykori gazdasági vezetőjét, majd háttéremberét, akit az Orbán-kormány 1998-ban az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) élére ültetett. Az elmúlt napok eseményei ráerősíthettek a bankár állítólagos fenntartásaira: a Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúja szerint Simicska APEH-elnöki főtanácsadója a főkolompos abban a zsarolássorozatban, amelyben több mint 12 milliárd forint értékű eurót követeltek Csányitól, kilátásba helyezve, ha nem fizet, nyilvánosságra hozzák, s eljuttatják a hatóságoknak a bankcsoport egy korábbi, a zsarolók szerint törvényellenes tranzakciójának részleteit. Az amúgy annak idején számítástechnikai ügyekben serénykedő Gubuznai Zoltánt és két társát - az informatikus Lőrincz Andrást, illetve a biztonságvédelemmel foglalkozó Kökény Tibort - a múlt héten előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság.

Gubuznai felettese és mentora, a hozzá hasonlóan karrierjét a nemzetbiztonságnál alapozó Kántor Tibor APEH-elnökhelyettes volt, akinek távozta után Gubuznai is otthagyta a hivatalt. Minden bizonnyal rá utalt Király László György 2002-es APEH-elnök, amikor annak idején az 1998. őszi eseményeket felidézve sajtótájékoztatón közölte: bár a hosszú bájtok éjszakájaként emlegetett állítólagos adatbuhera alighanem puszta legenda, "egy elnöki tanácsadó" valóban töltögetett le adatokat vállalkozásokról, magánszemélyekről. Ha így történt, Gubuznai csaknem tíz évet várt a felhasználással, s a jelek szerint most sem a nyílt zsarolás volt az első szándéka.

Az OTP Bank sajtóosztályát először tavaly ősz végén kereste meg az egyik bulvárlap riportere azzal: információkat kapott a Bank Center irodaház 1999-es értékesítéséről (lásd erről Toronyőrök című írásunkat). Csakhogy a bank vezetése nem reagált a megkeresésre, a bulvárcikk pedig nem készült el. Néhány héttel később, november végén Csányi hivatali elektronikus postafiókjába megérkezett az első névtelen zsarolólevél, amelynek fő témája történetesen szintén a Bank Center volt. Ebben hosszan taglalták: szerintük a korábbi vizsgálatokat Csányi befolyása miatt állították le, de most másképpen lesz, kivéve, ha a bankár fizet. A feladók a levélhez mellékletként csatolták az APEH-ban Bank Center-ügyben készült korábbi dokumentumok másolatát. Csányi - mint a HVG-nek elmondta - nyomban utasította biztonsági főnökét, forduljon a rendőrséghez. Az irodaház vaskos aktáját az OTP Bank a rendőrség rendelkezésére bocsátotta, onnan továbbították a paksamétát a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára, ahol azonban egyelőre nem hallgattak ki senkit az ügyben. A zsarolók mindazonáltal még kétszer próbálkoztak. Téves információ, hogy a gyanúsítottak saját számítógépükről küldték a leveleket, az otthonaikban tartott házkutatás során azonban számos terhelő dokumentumot lefoglaltak a rendőrök.


Az alapvető kérdésekre még sincs válasz. Így például arra: vajon a tettesek komolyan gondolták-e, hogy megkapják a kért összeget, különös tekintettel arra, hogy alighanem az irodaház nem is ér ennyi pénzt, s adásvételét korábban már vizsgálta az adóhatóság és a bankfelügyelet, és nem állapított meg jogsértést? Honnan gondolták, hogy az egyebek mellett Pintér Sándor volt belügyminisztert az igazgatóságában tudó OTP Bank elnöke fizetni fog? Minderre egyelőre a nyomozók is keresik a választ, azt ellenben ők sem vizsgálják, vajon mennyi hasonló paksaméta lapulhat illetéktelen fiókokban (emlékezetes, az APEH hivatalos álláspontja tíz éve változatlanul az, hogy képtelenség számítógépes rendszerük megcsapolása). Az is kérdés, miért várt Gubuznai csaknem egy évtizedet az akcióval. Arról nem szólva, milyen munkaerő-szelekció folyt a Simicska vezette APEH-ban, ha sikerült bizalmi állásba leigazolni az Allied Investment Rt. brókercég csődjében aktívan részes - még korábban, 1997-ben pedig okirat-hamisítás miatt próbára bocsátották - Gubuznait, aki a brókercég utolsó vezérigazgatója volt, és jelenleg is sikkasztás és egyéb bűncselekmények miatt folyó bűnper vádlottja (HVG, 2000. november 4.).

Akárhogyan is, tény, a sértett, illetve a gyanúsított egykori felettese - Csányi és Simicska - útja korábban többször keresztezte egymást. Voltaképpen az egykori pártgazdaságis ex-APEH-elnök fölvétele az OTP Bank - egyébként alighanem a Bank Center-ügyletre is rálátó - ingatlancégéhez a Fidesz felé tett gesztus volt Csányi részéről. Ő ugyanis az Orbán-kormány regnálása elején átmenetileg veszített befolyásából, mégpedig részben az OTP Bank és az egészségbiztosítás tervezett, a tb-t akkoriban újraállamosító kormányzat részéről rosszallással fogadott székházügylete miatt (HVG, 1998. június 20.), részben pedig azért, mert az egész pályás letámadásként aposztrofált gazdaságpolitika kezdetben zsákmányként tekintett a legnagyobb magyar pénzintézetre. A viszony utóbb normalizálódott, egészen addig, amíg politikai bennfentesek nem kezdtek híreket terjeszteni Csányi állítólagos politikai ambícióiról. Konkrétan arról, hogy a bankelnök akár háttéremberként, akár aktív szerepvállalással egy Orbán utáni konzervatív erő kulcsembere lehet. Eközben a két főszereplő személyes üzleti ellentétbe került egymással, amikor Csányi a Multireklám Zrt.-vel megjelent a Simicska által szívügyként kezelt közterületireklám-piacon (HVG, 2005. február 12.).

Mindez nem feltétlenül jelenti, hogy az ügy hátterében kettejük fagyos viszonya állna - magyarán, hogy Simicska zsarolná Csányit, avagy ellenkezőleg, kalandos "önmerénylettel" a bankár állítaná be zsarolóként a pártközeli üzletembert -, a szereplők közéleti fajsúlya ugyanakkor kedvez a spekulációknak. Az viszont nyilvánvaló, egyiküknek sem okozna komoly fejfájást a másik fél szorult helyzete. Legújabban úgy hírlik, hogy a villamos művek tervezett "népi privatizációja" ügyében áll ellentétes oldalon Csányi és Simicska.

Mindezzel párhuzamosan úgy tűnik, az OTP-vezérhez amúgy ambivalensen viszonyuló kormányzat - a 2002-es kormányváltás óta először - komoly kísérletet tett, hogy kiszorítsa a rendészeti igazgatásból a Csányi-bizalmas Pintér embereit. Az országos és a budapesti rendőrfőkapitány cseréjével kezdődött folyamatot látszik lezárni, hogy a szaktárca élére Gyurcsány jobbkeze, Draskovics Tibor került. Ilyen körülmények között az sem kizárt, hogy a fenyegetőzők annyiban nem tévedtek: ezúttal szigorúbb szemmel néznék át az OTP-s ingatlanügylet aktáit is. Igaz, aligha bukkanhatnak olyasmire, ami nem évült el az eladás óta eltelt idő alatt.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://faringo.blog.hu/api/trackback/id/tr18442454

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.